A m�lt f�jdalma

A buszon �lt. H�tv�g�re a sz�leihez utazott. F�rje csak k�t nap m�lva j�n ut�nuk, m�g elint�z egy-k�t dolgot a munkahely�n.
Lassan, kom�tosan szelte a kilom�tereket a busz, pilledni, �lomba mer�lni, kezdett, m�r majdnem aludt, mikor arra eszm�lt, hogy rep�l, a busz az oldal�ra fordult s kirep�lt az ablak�n. Els� gondolata: J�zus, a fiam! Hat h�napos terhes volt, a m�sodik, hogy mi t�rt�nhetett. Hallotta, ahogy az emberek, az utast�rsak kiab�lnak, vagy ny�sz�r�gnek csak, majd az aut�k csikorogva meg�llnak s seg�teni pr�b�lnak. T�bbet m�r nem hallott, elvesztette az eszm�let�t.

A k�rh�zban �bredt, els� mozdulatk�nt, a has�ra tette a kez�t. Nem mozgott, nem �rezte. Hol van?! Mi t�rt�nt vele?! Kez�vel kereste a h�v�gombot, h�tha a n�v�r tudja k�rd�seire a v�laszt. A k�rd�seit nem v�laszolhatja meg, hangzott a felelet, azonban a doktor �r azonnal itt lesz �s mindent elmond. A f�rje, pedig �ton van m�r.
Gondolatok sz�guldoztak a fej�ben, amire v�laszokat sehol nem tal�lt. Kis id� m�lva bej�tt szob�j�ba az orvos, a n� volt az egyetlen lak�ja volt a szob�nak, becsukta az ajt�t s le�lt az �gya sz�l�re.

Sajn�lattal �s r�szv�ttel k�z�lte, hogy a fia nem �lte t�l a balesetet, az �t�st�l r�gt�n meghalt. Azonban nem hi�ba halt meg gyermeke, pr�b�lta kiss� vigasztalni, megmentette az � �let�t. J� vicc, nem �lne, ha nem v�rt volna gyermeket, de most hogyan �ljen tov�bb a gyermeke n�lk�l! Ink�bb halt volna meg, vagy mentette volna meg a fi�t a saj�t �lete �r�n. A n� m�r �lt, �rezte az �letet, az �r�m�t, a b�natot, a szenved�st, a szerelmet, a szenved�lyt, mindent mit az �let adhat, de az � �rtatlan gyermeke, m�g a leveg�v�telt sem ismerhette meg. �hhhh, mi�rt nem haltam meg �n, k�v�nta a hal�lt a n�.
Adtak nyugtat�kat, tudjon aludni, pihenni, valamennyire feldolgozni, de egy kismama, egy anya f�jdalm�t semmilyen gy�gyszer nem csillap�thatja. F�rje mellette t�lt�tte ideje nagy r�sz�t, pr�b�lta vigasztalni, elvonni a figyelm�t. �rthet�, hogy n�ha nem siker�lt.
Kis l�badoz�sa ut�n hazaengedt�k, testileg helyrej�tt, a lelki �t nehezebb lesz, sokkal nehezebb. Haza mehetett, haza, ahol v�rt�k az eml�kek, a kis szoba, a kis�gy, minden fi�ra eml�keztetett. Pr�b�lt�k ugyan elt�ntetni az eml�keztet� dolgokat f�rje az any�s�val, de �gy m�g rosszabbul �rezte mag�t, m�g jobban eml�kezett �s most m�g jobban haragudott az �letre. Ezt a lehet�s�get is elveszi t�le, az eml�kez�s lehet�s�g�t, kipakolt�k a gyerekszob�t, ne eml�kezhessen a mack�kra, a sz�nes kis cseng�kre, nem akart, nem eml�kezni. Nem is tudott volna, a has�n a v�g�s mindig eml�keztetni fogja valamikor kismama volt s majdnem anya. Tudta, fejteni soha nem fog, de egy�tt �lni az �rz�ssel meg kell tanulnia.
F�rje otthon maradt mellette, t�masza s vigasza volt egyben, b�r neki sem volt k�nny�. F�jt neki is, de nem �rezhette �t feles�ge gy�trelmes lelki f�jdalm�t. Hiszen a n�vel egy�tt �lt, l�legzett a gyermek, benne n�vekedett, mozgol�dott egy �j �let.

Igazi t�rsk�nt �lt�k napjaikat, majd az asszony visszament dolgozni, hogy lek�sse mag�t, ne gondoljon annyit a kis szob�ra. Nem b�rta sok�ig. A h�ta m�g�tt �sszes�gtak, sajn�lattal n�ztek r�, volt, aki r�szv�tet k�v�nt, nem is gondolva, mekkora f�jdalmat okoz ezzel, hisz eml�keztet, igen valaki elment. Ink�bb felmondott.
A n�gy fal k�zt m�g rosszabbodott a helyzet, nem tudott k�nnyek n�lk�l s” b�rcsak haltam volna meg �n”, gondolat n�lk�l a kis szoba ajtaja el�tt elmenni. Nem tudta becsukni sem az ajt�t, annyira m�g nem z�rta le. Nem volt ez �gy j�l, mondta az orvosa, �gy csak rosszabb lesz, pr�b�lja meg elengedni, keressen elfoglalts�got. Pr�b�lta megfogadni az orvos tan�cs�t, de az el�tt�k l�v� j�tsz�t�rr�l is mindig felhallatszott a gyermek kacaj, az anya ut�ni ki�lt�s, nem b�rta, n�ha f�lhallgat�val j�rt a lak�sban, vagy �lt az ablak el�tt s zokogott, azt hitte, bele�r�l a f�jdalomba.
Feladtak mindent. Elk�lt�ztek, a v�rosb�l. A kocsi meg volt pakolva csomagokkal, m�gis a legnehezebb terhet magukban hordozt�k. Hi�ba menek�ltek m�ltjuk el�l, b�rhova is mennek vagy mentek a vil�gon a m�lt mindig vel�k, benn�k lesz, a legnehezebb csomagk�nt viszik magukkal. Vettek egy csal�di h�zat a v�rost�l nem messze, hogy a megt�rt asszony, m�g nem tal�l munk�t, vagy eg�sz napi elfoglalts�got, vir�g�ltet�ssel, h�z k�r�li teend�kkel, pihen�ssel a szabad leveg�n pr�b�lja feldolgozni a m�ltat. F�jdalmasan lassan teltek a nappalok. Est�i jobbak voltak, a f�rje hazaj�tt munk�b�l, pr�b�lta lek�tni munkahelyi, kolleg�i eseteivel, vagy nagyokat s�t�ltak a k�rny�ken.

Hossz� h�napok teltek el, mire az asszony tal�lt munkahelyet, s �gy tudott n�zni egy gyermekre, hogy nem kereste elveszett fia tekintet�t a r� mered� szemp�rban. Bizonyosan jav�tott a helyzet�n, hogy h�g�nak sz�letett egy kisl�nya, m�g kismama volt testv�re
nem l�togatta s megk�rte ne is l�togass�k, f�jt volna l�tni, �jra belegondolni. Nem ezt nem akarta, valamennyire m�r t�ll�pett, de ehhez nem �rezte mag�t el�g er�snek. Mikor megsz�letett a kisl�ny, megl�togatta testv�r�t, majd gyakori vend�gek lettek a h�zban, j� volt a leveg�n j�tszadozni a kisl�nnyal. �ll�t�lag az�rt fogadta el k�nnyebben a helyzetet, �s j�tszott, �jult l�lekkel a kisl�nnyal, mert kisl�ny Nem eml�kezteti a fi�ra semmiben sem, nem keresi a hasonl�s�got „ilyen lehet a mosolya”gondolat n�lk�l tud j�tszani a kisl�nnyal.
Csal�dj�ban felmer�lt a k�rd�s nem pr�b�ln�k-e meg �jra, legyen gyermek�k. Nem! A kismama l�lek, teljes sz�vb�l ellenkezett, nem b�rta volna elviselni, t�l f�jdalmas lett volna �jra �rezni a sz�letend� l�lek t�ncol�s�t, s eml�kezni; hat h�nap, rettegni h�tha megint t�rt�nik valami. Nem ezt nem �ln� t�l. Kettesben maradtak.

N�h�ny �v m�lva azonban bar�ti t�rsas�gukba ker�lt egy h�zasp�r, a n� az �rvah�zban dolgozott s mes�lte milyen rettenetes �let�k van �s v�r azokra a gyermekekre, akik ott n�nek fel. Sok�ig nem, igaz�n tudott a trag�di�t�l terhes l�lek mit kezdeni ezzel az inform�ci�val, de egy reggel elhat�rozta mag�t: csak megl�togatom a bar�tn�m. Nem merte bevallani mag�nak, hogy k�v�ncsi, s hallani akarja a gyermeki nevet�st, l�tni a kis sz�j mosoly�t. Elment h�t az �rvah�zba. Sz�rny� l�tv�ny fogadta, nem voltak csecsem�k, ugyan, de r�csos �gyuk volt, n�melyik �t�tte a fej�t az �gy r�cs�nak, vagy csak �lt n�m�n maga el� n�zve. N�h�ny gyerek j�tszadozott az udvaron, labd�ztak, futk�roztak, volt egy kisl�ny, aki a sarokban �lt s rajzolgatott. Nem foglalkoztak vele a nevel�k, csendes j�, gyerek. N�gy �ves, a sz�lei tavaly haltak meg aut�balesetben, rokonai nincsenek, �gy ideker�lt. J� felfog�s�, sz�fogad� mes�li a bar�tn�. Elk�sz�n a n�, s nem tud m�sra gondolni, mint a kisl�nyra, a mag�ny�ra, hogy mekkora lehet s lehetett az � f�jdalma, mikor ideker�lt s megmondt�k neki: anya �s apa t�bbet nem j�n �rted.

�jszaka nem sokat aludt, gondolkodott, h�tha neki teremtette az �g, az�rt haltak meg sz�lei, hogy � gondoskodjon r�la, egyfajta k�rp�tl�s a fi��rt. Seg�t neki, elhat�rozta, ha nem fog siker�lni, nem fogadja el �ket, akkor m�g mindig v�laszthat, nem fogj�k elsietni a dolgot, mindny�juknak t�l f�jdalmas volt az �let eddig. Fel�bresztette f�rj�t s elmondta �tlet�t. A f�rfi nem b�nta, neki is hi�nyzott a csal�d, amihez a gyermek hozz�tartozik. Lesz kit megtan�tani, biciklizni, kivel rajzolgatni az aszfalton, k�l�n�sen j� �tletnek tartotta.
M�snap az �j tervekkel teli felh�vta a bar�tn�j�t s megosztotta vele az elhat�roz�s�t. �r�ltek, hogy v�gre seg�thettek, nem tartott sok�ig, a formas�gokat elint�zt�k, addig is rendszeresen j�rtak a kisl�nyhoz ismerkedni, besz�lgetni az elk�pzel�seir�l, v�gyair�l s �gy l�tszott, nem b�nta az �j �let�t.

Berendezt�k a szob�j�t, vettek j�t�kokat, ruh�kat, mindent mire egy kisl�nynak sz�ks�ge lehet. Szemerk�lt az es�, mikor hazahozt�k a kisl�nyt, �j otthon�ba, �j �let�be. �j lehet�s�g volt mindannyiuknak a norm�lis csal�di �letre, tudt�k, milyen elvesz�teni valakit, aki fontos, aki a vil�got jelenti, jobban becs�lt�k az �rt�keket.
Nagyon j�l meg�rtett�k egym�st, n�ha kis �sszerezzen�s, gyermeki akaratfitogtat�s, mindezekkel voltak boldogok. Megv�ltozott �let�k, az eddig m�ltat kerget� s�t�kat felv�ltotta a csal�di s�ta a j�tsz�t�ri cs�szd�z�s, hint�z�s s b�j�cska.
Igazi csal�d voltak, ha valaki r�juk n�zett, esz�be sem jutott volna, hogy milyen gondokat k�zd�ttek le, min mentek kereszt�l mindaddig, m�g id�ig jutottak, m�g v�gre egym�sra tal�ltak. A kisl�ny p�ldamutat�an viselkedett minden�tt. Az �vod�ban majd az iskol�ban is kimagasl�an j�l teljes�tett, egy angyal volt. Sokszor k�sz�nte meg istennek a n�, hogy �tj�ba vezette a kisl�nyt s �g�rte meg fogadott gyermeke sz�leinek, hogy a legjobb anyja lesz az anyja helyett.

A mai napon szabadnapot vett ki. Nem sz�lt r�la senkinek, egyed�l akart maradni. Reggel mindent �gy int�zett, mint a t�bbi napon, a k�l�nbs�g, ma hazament miut�n elvitte l�ny�t az iskol�ba. �t�lt�z�tt, a gar�zsba ment, s el�vett egy dobozt. R�gi f�nyk�pek, �js�gcikkek. R�szv�tnyilv�n�t�sok, terhess�gi kisk�nyv, eredm�nyek. Olvasgatott, s k�nnyek gy�ltek szem�be.” A busz baleset�t a sof�r gondatlans�ga okozta, nem megfelel� sebess�ggel k�zel�tette meg a kanyart. A sof�rt b�rt�nb�ntet�sre �t�lt�k. A s�lyos s�r�ltek sz�ma 5 f�, a halottak� 8, k�zt�k egy hat h�napos magzat is”. Olvasott �s olvasott, potyogtak a k�nnyei, ma eml�keznie kell, ma f�jnia kell, �reznie kell, ma lenne t�z �ves a fia.